Eb-t rendezne és tömegeket szólítana meg a kungfu szövetség elnöke

Varga István, a Magyar Tradicionális Kungfu és Wushu Szakszövetség elnöke, illetve az NVESZ elnökségi tagja, mesélt az elmúlt év sikereiről, kihívásairól, a kiemelkedő versenyzőikről és az idei, valamint a jövőbeni tervekről.

Visszatekintve, mit fogalmazott meg célként 2022 első napjaiban?

A legfontosabb az volt, hogy a covid után visszatérjünk a versenyzéshez és minél többen újra elkezdjenek edzeni, mert a vírus ideje alatt infrastrukturális problémák voltak, bezártak a termek, ezért sokan abbahagyták. Egyszóval az lebegett előttünk, hogy a versenyzőknek ismét legyenek céljaik és a nemzetközi viadalok is elindulhassanak. Sokat dolgoztunk érte, de sikerült az Európa-bajnokságot összehozni, ami novemberben rendben le is ment.

Tavaly óta önnek nem csak a magyar, hanem a nemzetközi vonal is a szívügye lett.

Bekerültem az európai testület elnökségébe, így tagként mindent megtettem, hogy újra legyen a magyaroknak motivációjuk, és persze, a hazai szervezeteknek, tagoknak is előnyös helyzeteket alakítsunk ki. Szerencsére, ezt rajtam kívül sok más európai ország képviselője is így gondolta.

Mondhatni, jól sikerült motiválni a mieinket.

Remekül, hiszen a 6 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérem számunkra kiemelkedő eredmény, pláne, hogy másfél hónapunk volt a felkészülésre. Ez nem azt jelenti, hogy nem készültünk folyamatosan, mert azért a célt nem vesztettük szem elől. Jó csapat állt össze, és jöttek is az eredmények a görögországi Eb-n. Tervben volt még az ifjúsági vb Indonéziában, de ott elég erősek a covid-szabályozások, drága a repülőjegy, sok költséggel jár, kevesebben tudtak volna indulni, ezért a kontinensbajnokságot preferáltuk.

Kis szövetség, nagy terhekkel…

Sajnos, mi „csak” a körülményeket tudjuk biztosítani, bírót küldünk, tagsági díjat fizetünk, a sportdiplomáciát finanszírozzuk, de a versenyzőknek maguknak kell megoldaniuk az utazást. Ugyan az utolsó pillanatban, de megérkeztek az állami támogatások, így tudtunk bírót küldeni, ami azért kardinális kérdés, mert, ha egy nemzet ezt nem teszi meg, akkor 700 eurót kell fizetnie az európai szövetségnek, hogy biztosítsa a bírót, tehát ezzel a költséggel mindenképp számolni kell. Kevés pénzből gazdálkodunk, ahogy sokan mások is, ez nem panasz, pusztán a tények. Ennek ellenére kiválóan szerepeltünk, csak hát ettől még egyelőre nem lesz több pénzünk.

Akkor a családnak is mélyen bele kell nyúlnia a pénztárcába, főleg, ha a gyereke nemzetközi versenyen is szeretné megmérettetni magát. Tényleg, ennyi szent őrült van ma Magyarországon?

Szerencsére igen. Nem csak nálunk, hanem a többi sportágban is így van ez, nem is lehet másképp. Azt igyekszünk elérni, hogy a csoportok segítség egymást, de a család támogatása - anyagi és erkölcsi szempontból - elengedhetetlen, és ez utóbbi fontosabb is. Kellenek a fanatikusok, akik sok mindent alárendelnek a sportnak, a versenyeknek, és hozzák a szép eredményeket.

Év végén többnyire mindenki kiválasztja a legjobbjait, Önöknél kik lettek az év sportolói?

Mi nem választunk, de azért vannak kiemelkedő versenyzőink. Filóci Misi két Eb-aranyat szerzett felnőtt kategóriában, vagy Herczeg András seniorban, de ott van Oláh Roland, aki nem csak az elsősége miatt emelkedik ki, hanem azért is, mert az elmúlt 10-12 évben ott van folyamatosan, intelligens, udvarias, itt nőtt fel közöttünk, gyógytornásznak tanul az egyetemen, felkészül, Eb-t nyer, egyszóval követendő példa. Akárcsak a Nitas és Arutyunjan testvérek. A 16-18 éves korosztályban a versenysport nehéz helyzetben van, már nem áldoznak rá annyi időt, ezért fontosak a fiatal példaképek. Ráadásul nekik egyéb motivációjuk is lehet, ugyanis a vusu ott lesz a 2026-os ifjúsági olimpián, amelyre kvalifikálhatják magukat.

Mit tart elérhető célnak 2023-ban?

Választás lesz a nemzetközi szövetségben, és szakmai vonalon szeretnénk előrelépni, hátha sikerül akár a technikai bizottságba, akár az elnökségbe bejuttatni valakit. Egy másik sportszakmai előrelépés, hogy Magyarországra hozzunk egy nagyobb eseményt, egyelőre Eb-t, de később egy vb-t is, ami komoly támogatást igényelne a kormány és a tagság részéről. A presztízs mellett az ilyen szervezésnek nagyon jó összetartó ereje van, bízom benne, hogy idén erre is lesz lehetőség. Ezen kívül minden évben tervezzük, hogy nemzetközi szakembereket hozunk ide, bővítjük a közösséget, vidéken szakmai programokat hozunk létre. Két-három komolyabb eseményt, ami nem feltétlenül a versenysporttal kapcsolatos, mondjuk, egy fesztivált, egy kungfu- vusu napot, olyan dzsemborit, amivel nem csak a versenyzőket, hanem a tömegeket is kiszolgálhatjuk.

Ahogy minden más sportág, a kungfu is rengeteg idő-, anyagi- és erkölcsi befektetést igényel. Mit gondol, miért válassza egy szülő mégis önöket?

Elsősorban azt ajánlanám, hogy vigyék sportolni a gyereket, hogy biztonságos, jó környezetben mozoghasson. A kungfuban is nagyon jó a közösség, de fontos az edző. Néha teljesen mindegy, hogy melyik szakágat akarja csinálni, ha nem találja meg az edzővel az összhangot. Minden mester más és más, lehet, hogy jó, de ha nincs meg a kémia, nem működik a dolog, viszont akkor se adják fel, keressenek másikat. Ha megtalálják, és a közösség is jó, az szárnyakat tud adni, nem csak a sportban, hanem az életben is...

Fotó: Vörös Nándor/MTKWSZ

KLI