Budó: Nemzetközi nyelv, amely szavak nélkül is érthető

A budó a hagyományos japán harcművészetek gyűjtőneve. Azt jelenti: „a harcos útja”, vagy „a harcos ösvénye”. Többek között ide tartozik a karate-dó, a ju-jitsu, a kendó, a judo, az aikidó, a szumó, az iaidó, a kjúdó és a kobudó.

Hosszú évtizedek alatt a budó meghódította a világot, és ezáltal számos régió, kultúra szellemiségét gyűjtötte össze, így egyre sokszínűbbé lett. Japánból származik, de mára nemzetközivé vált, egyfajta híd a különböző kultúrájú emberek információcseréjében és barátságának építésében. Magyarország a 20. század eleje óta rengeteg nehézséggel küzdött, ám ennek ellenére a budó iránti szeretet töretlen maradt, ami egyértelműen mutatja, hogy az emberek megtalálták a budó kultúra jelentőségét, és annak szerepét a magyar társadalmon belül – mondta bevezető beszédében Abe Tetsushi mester, a magyarországi esemény főszervezője.

„Egy éve a Nippon Budokan megkérdezett, hogy a vírushelyzet miatt, milyen online eseményt lehetne szervezni a budó népszerűsítésére. Tetszett nekik az ötletem, így Magyarország mellett döntöttek, hiszen tudják, hogy itt jól működik a budó. Eddig az volt, hogy a japánok mutatták be a sportágakat magába foglaló szellemiséget, viszont azt javasoltam, hogy ne egyirányú legyen, hanem cseréljünk, hiszen a magyaroknak is van történelme, komolyan veszik, rengeteg energiát fektetnek a budóba, amely nem csak sportként van jelen, hanem a kultúrában, a baráti társaságokban, az egészségügyben.

Van olyan terület, ahol erősebbek is, mint a japánok, például az oktatás, illetve a fogyatékos gyerekek oktatása, fejlesztése a budó által. A fiatalok elsősorban versenysportként gondolnak rá, ám érdemes megismerniük jobban, mert a budó jóval több ennél. Ki kell próbálni, hiszen minden ágazatban van valami egyedi, különleges, de a legfontosabb, hogy élvezzék, és megértsék a szellemiséget, ami mögötte van." - fejtette ki a Magyar Kendó Szövetség technikai igazgatója.

A két ország képviselői bemutatókkal és előadásokkal járultak hozzá a kapcsolatépítéshez, a magyarok a bemutatókon túl egy kisfilmmel ismertették a budó hazai történetét, fejlődését. A japán szervezőktől többek között azt is megtudtuk, hogy a szigetországban a legnépszerűbb a kendó, a karat-dó, az aikidó és a kjúdó. Ez utóbbi, a hagyományos japán íjászat, egyre jobban jön fel a népszerűségi listán. Nálunk jelenleg a karate és a judo áll az élen.

„Már évtizedekkel ezelőtt eltűntek a kilométerek Japán és Magyarország között, amikor elkezdtük népszerűsíteni a budó sportágakat. Ezek mögött a szamuráj szellem van, és ez kedvessé vált az emberek számára. Bár nem pont ugyanazt csináljuk, mint a japánok, de azt gondolom, hogy sok közös értékünk van, ami részben a budó kultúrán, részben a mi kulturális hagyományainkon alapulnak.” – mondta dr. Mészáros János, a Magyar Karate Szakszövetség és a Nemzeti Versenysport Szövetség elnöke.

Arra a kérdésre, hogy tudunk-e „újat mutatni” a japánoknak, az elnök a következőt válaszolta:

„A judo is és a karate is bekerült a magyar közoktatásba, mindenki közel tud kerülni a sportágakhoz, aki ezzel szeretne foglalkozni, képezhetik magukat, de az sem mellékes, hogy a testnevelési órákon is ott van, és a felsőoktatási intézményekben is. A közoktatás keretein belül a karatéval is megpróbálunk mindenhova bekerülni, hogy a kedvenc sportágunkat és a budó szellemiséget minél több emberhez eljuttathassuk."

És hogy mit adhat a budó a versenyzésen kívül a fiataloknak?

„Amint mondtam, a budó a szamurájok szellemiségét hordozza, nyilván átalakult, hogy a mai embernek befogadható legyen, de az alapok nem változtak: a tisztesség, a hűség a különböző emberi kapcsolatokban, a mesterek és az egymás iránti tisztelet, a kitartás, az akaraterő, a figyelem összpontosítása, olyan értékek, amelyek a versenyzésen túl az ember életét is alakíthatják, teljessé tehetik.”- fejtette ki az NVESZ első embere.

A találkozó nem titkolt célja az volt, hogy minél szélesebb körben megismertesse a budó szellemiségét, illetve bemutassa a magyarországi budó történetét, fejlődését. A Nippon Budokan szervezői zárásképpen elmondták: az online térben is hatékonynak és sikeresnek találták a találkozót, mert szavakra sem volt szükségük, hogy a bemutatók alatt pontosan érezzék a magyarok feszült koncentrációját, rezdüléseit és az étéket, amit közvetítettek. Ilyen a budó nyelve: szív és lélek kell hozzá, mert szavak nélkül is érthető.

Szervezők: Japán Budakan Alapítvány, Japán Budó Szövetség Támogatók: Japán Sportügynökség, Japán Külügyminisztérium, Magyarország Nagykövetsége/Tokió, Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ/Tokió