Teljes jogú olimpiai sportág lehet a sportmászás 2028-ban

A sportmászás a 2020-as tokiói olimpián mutatkozott be. Az Agenda 2020 keretében az alap sportágakon felül a rendező ország javasolhatott olyan sportágakat, amelyek komoly helyi érdeklődésre tarthatnak számot. A NOB pedig már jó ideje igyekszik a fiatal közönséget megcélozni. A sportmászás mindkét kritériumot teljesítette, hiszen a japán mászók a világ legjobbjai közé tartoznak, és világszerte rengeteg fiatal űzi a sportágat. A sportmászók nem is okoztak csalódást, a versenyeknek óriási sikere volt.

A párizsi olimpia szervezői szintén éltek a lehetőséggel, így már Tokió előtt biztossá vált, hogy 2024-ben is lesznek sportmászó versenyek az olimpián. Nem csoda, hiszen Franciaország a sportág egyik európai bázisa. Tudva, hogy az Amerikai Egyesült Államok a sportmászás tengerentúli bölcsője, abban mindenki biztos volt, hogy Los Angelesben is szerepel majd a programban. Azt azonban csak a legbátrabbak remélték, hogy az alapsportágak közé is bekerülhet.

„Óriási elismerése ez a sportágunknak, és bizonyítja nemzetközi jelentőségét. Dinamikusan fejlődik, és rendkívül népszerű a fiatalok körében. A három versenyszám, a gyorsmászás, a nehézségi mászás és a boulder tökéletesen leképezi a „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben” olimpiai mottót” – mondta Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke. – „Számunkra is extra motivációt ad, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett szakmai munkával hosszú távra tervezhetünk. Azon dolgozunk, hogy akár már Párizsban magyar sportmászónak szurkolhassunk. Erre minden esély megvan, hiszen van három olyan reménységünk, akik az európai mezőnyben korosztályuk legjobbjai.”

Ez a három fiatal sportmászó az ifjúsági Európa-bajnok Vályi Gergő, az ifjúsági világbajnoki 4. helyezett Radics Attila, valamint a már felnőtt Európa-kupán is középdöntőbe jutott Tusnády Nimród. Mindhárman tizenhét évesek, és óriási elánnal készülnek Párizsra.

Los Angeles kapcsán az esetleges versenyformátumról és versenyzői kvótáról még nem esett szó. Tokióban egy kombinált formátumban indultak a mászók, amely mindhárom versenyszámot, a bouldert, a nehézségit és a gyorsmászást ötvözte. Párizsban már eggyel igazságosabb formában zajlanak a versenyek, hiszen külön veszik a gyorsmászást, ahol végre kiteljesedhetnek a specialisták, a kombinált számban csak a boulder és a nehézségi marad. Az indulók száma is növekszik: míg Tokióba csak 20 női és 20 férfi mászó juthatott ki az egész világról, addig Párizsban már 68-an indulhatnak.

Kislexikon:

Sportmászás: 2020 óta olimpiai sportág. A sziklamászás versenyszerű formája, jellemzően épített műfalakon. Három versenyszám van, ezek a boulder, a nehézségi valamint a gyorsmászás. A bouldernél négy méter magas falakon, kötélbiztosítás nélkül kell nehéz, jó koordinációt és egyensúlyérzéket erővel ötvöző mozdulatsorokat végrehajtani. A versenyzők esetleges esését a fal lábánál lévő matrac tompítja. Gyorsmászásnál egy sztenderd, 15 méter magas falon kiépített útvonalon másznak fel kötélbiztosítással, itt kizárólag a gyorsaság számít, ki ér fel leghamarabb. Ez a mászók 100 méteres sprintje. Az út fogásai a világ minden gyorsmászó falán milliméterre pontosan ugyanott helyezkednek el, így az idők összemérhetők. A nehézségi mászás a „királykategória”, amely a legközelebb áll a természetes sziklákon zajló sportmászáshoz. Versenyenként és helyszínenként eltérő típusú műfalakon, mindig más utakat építve rendezik, ahol a mászók kötélbiztosítással másznak. Az elért eredmény erősen függ az mászóút építőjének stílusától is, hogy az mennyire áll közel a versenyzőéhez, tehát az adaptáció kulcsfontosságú. A sorrendet az dönti el, hogy ki milyen magasra jut.