A MOB KÖZGYŰLÉSE ELFOGADTA A PÁRIZSI BESZÁMOLÓT

Készült2024-12-07

A MOB KÖZGYŰLÉSE ELFOGADTA A PÁRIZSI BESZÁMOLÓT

A Magyar Olimpiai Bizottság decemberi közgyűlésének egyik fajsúlyos témája volt a 2024-es nyári olimpiáról szóló beszámoló, melyet a tagság elfogadott.

 

A hagyományos évvégi eseménynek a Larus Étterem és Rendezvényközpont adott helyet december 7-én; a MOB közgyűlésében jelenleg 124 hely van betöltve.

A tagság tapssal köszöntötte az előző este Prima Primissima-díjjal kitüntetett Gyulay Zsoltot.

Az olimpiai családot elsőként dr. Schmidt Ádám, a HM sportért felelős államtitkára köszöntötte. „Úgy gondolom, joggal mondhatjuk, hogy 2024 egy sikeres esztendő volt a magyar sport és a magyar olimpiai család számára. A párizsi ötkarikás játékokon a régió országai között ismét kiemelkedően teljesítettünk, és büszkék lehetünk arra is, hogy világszinten megőriztük helyünket a legjobb sportnemzetek között. Ahogyan azt korábban is ígértük, az ősz folyamán az érintett szakszövetségekkel és a köztestületekkel lefolytattuk az olimpiai értékelést, melynek eredményei a jövő évtől megmutatkoznak majd a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program támogatásaiban. Bár hazánk megtartotta pozícióját a legjobbak között, a párizsi játékok megmutatták, hogy a világ sportszínpadán Európa helyzete egyre nehezebb. A sportirányítás részéről a célunk az, hogy a magyar olimpiai csapat Amerikában elérje a bűvös tízes számot, azaz vagy végezzen a legjobb tíz nemzet között az éremtáblázaton, vagy nyerjen legalább tíz aranyérmet. A költségvetés-tervezetben, amely egyelőre tervezet, az LA10 programra külön forrást tudtunk elkülöníteni, amellyel gyorsan be tudunk avatkozni ott, ahol szükséges. A támogatásokat illetően egy elemre még szeretném felhívni a figyelmet, amely tükrözi a szemléletünket: 2025-től a sportegyesületek ugyanakkora központi támogatásban részesülnek majd, mint az olimpiai sportágak szakszövetségei. Mindezt ezúton is szeretném megköszönni a Magyar Kormánynak” – mondta az államtitkár.

 

Az elnöki beszámolóban Gyulay Zsolt kitért a sportdiplomáciai aktualitásokra és a közeljövő vonatkozásaira is. „A legutóbbi elnökségi ülés óta rövid idő telt el, a szakmai stáb azonban elemezte és értékelte a Párizsban elért eredményeket, és a sportági szövetségekkel egyeztetve levonta a következtetéseket. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak a sportági szövetségek elnökeinek, akiknek a legutóbbi közgyűlésünk óta szavazott újra bizalmat a tagság, és persze azoknak is, akik új tagként csatlakoztak az olimpiai családhoz. A nemzetközi sportdiplomáciában is nagy sikereket érnek el a magyar szakemberek, gratulálok Csampa Zsoltnak, aki bekerült az Európai Vívó konföderációba Bacsa Péternek és Tóth Lászlónak, akiket megerősítettek pozíciójukban a Nemzetközi Birkózó, illetve az Európai Judo-szövetségben. Tamás Henriette a Nemzetközi Vívószövetség végrehajtó bizottságának tagja lett, Gyenesei Leilát beválasztották a Nemzetközi Öttusaszövetség boardjába, míg Horváth Noémi a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség vezető testületébe került. Gratulálunk! A Magyar Olimpiai Bizottság életében nagy pillanat, hogy az elmúlt hetekben átköltözhettünk az új székházunkba, amely méltó otthona lesz a magyar olimpiai családnak. Ugyancsak a legutóbbi közgyűlés óta történt, hogy halottak napja alkalmából megtartottuk hagyományos megemlékezésünket a Farkasréti temetőben. Most először az új emlékmű előtt, amelyre nagyon büszkék vagyunk, méltó emléket állít elhunyt bajnokainknak. Kollégáink másodszor jártak a téli olimpia helyszínén Milánóban és a sí helyszíneken – megállapíthatjuk, hogy ez az olimpia teljesen más lesz, mint az eddigiek. Nagyon nagyok a távolságok az egyes klaszterek között, a vonatközlekedést javasolják, mert olimpiai sáv kizárt az egysávos utakon, úgyhogy ismét egy eléggé nehéz feladat vár a csapatra” – foglalta össze Gyulay Zsolt.

 

A MOB elnöke azt is elmondta, hogy a legutolsó közgyűlés óta több minden történt egy lehetséges budapesti olimpia és paralimpia kapcsán. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázati folyamatot teljes egészében eltörölték. Nincs már olimpiai pályázat. A NOB úgy választ helyszínt, hogy saját egyoldalú döntésével meghív egy lehetséges házigazdát: tárgyaljanak és állapodjanak meg az olimpiarendezésről. Ez a Targeted Dialogue. Ha megállapodnak, a NOB ülése az így kiválasztott partnernek odaítéli a rendezés jogát. Ha nincs megállapodás, mást kérnek fel, ugyanilyen egyoldalú döntéssel. Felkérés nélkül nincs miről beszélni. A felkérésre nem lehet jelentkezni vagy pályázni. Ilyen felkérést 2036 vagy későbbi játékok tekintetében még senki sem kapott a NOB-tól, 2026-27-ig vélhetően nem is fog. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közös tájékozódásra kérte a Fővárost, és Karácsony Gergely főpolgármester úr nyitott is volt az ügyre. Így azután a MOB és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB előzetes tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat, az úgynevezett Continuous Dialogue. Ez a szakmai párbeszéd nem jár semmiféle kötelezettséggel, nem vonatkozik semmilyen konkrét olimpiai időpontra, nem irányul rendezési jog megszerzésére és nem minősül rendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire. A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai egyfelől az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése. Először tudjuk meg, hogy miről is gondolkodunk, miről is beszélünk egyáltalán. A tájékozódás másik célja annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. Merthogy értelmesen beszélgetni csak egy ilyen vizsgálat, elemzés után lehet. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető, nyilvános jelentést. Ez fontos a mi számunkra is: bármely nemzeti olimpiai bizottság, ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól hivatalos tárgyalási felkérést kap. Ennek a jelentésnek transzparensnek kell lennie és a közzététele után egy nyílt szakmai-társadalmi vita kell kövesse. Ha elérünk odáig, akkor majd sokaknak sokat kell beszélgetnünk az előnyökről, hasznokról, ráfordításokról és kockázatokról. Ütköztetni kell majd az érveket. A MOB egyetért Karácsony Gergely főpolgármesterrel: ha döntéshelyzetbe kerülnénk, meg kell majd kérdezni a budapestieket és biztosítani kell a népszavazás lehetőségét. Látjuk, hogy a különböző jogi fórumok között – Fővárosi Választási Bizottság és a Kúria – vita alakult ki a népszavazás lehetőségéről. A vita lezárása érdekében a MOB és négy olimpiai ikon, Nagy Tímea, Vaskuti István, Kemény Dénes és Kovács Kokó István, alkotmányos jogukkal élve, az Alkotmánybírósághoz fordultak. Én személyesen is nagyon köszönöm Titinek, Istvánnak, Dénesnek és Kokónak, hogy kiálltak azért, hogy a népszavazás kérdésében tárgyilagos, a tényeken alapuló, józan döntés születhessen. Köszönjük szépen a határozott fellépést az egész olimpiai család nevében! A Magyar Olimpiai Bizottság csak olyan olimpiai tervet támogat, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések – HÉV-hálózat, vasút, budapesti főpályaudvarok felújítása, új járművek beszerzése, autópályabővítés – megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását. Budapestnek nyernie kell a játékok megrendezésével, ez nem kérdés.”

 

A közgyűlésen – talán – legfajsúlyosabb napirendi pontot a párizsi olimpia szakmai beszámolója jelentette (3-as számú melléklet), amelyről Fábián László főtitkáradott rövid áttekintést. A közel 190 oldalas kiadvány részletesen kitér az eredményességre, a sportági értékelésekre, a szervezési, a sportegészségügyi, marketing-kommunikációs, pénzügyi, finanszírozási vonatkozásokra, és külön fejezetet képez a MOB Kettőskarrier-programjának olimpiai kapcsolódása is. A játékokon 206 nemzet sportolói 32 sportágban, 48 szakágban versenyeztek.

A MOB elnöksége az értékelést a következő gondolatokkal kezdi a dokumentumban: „Sikeres szereplés, amelyre lehet építeni: ez a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok legfontosabb tanulsága a Magyar Olimpiai Csapat szemszögéből. A Team Hungary 19 éremmel és 21 értékes pontszerző hellyel az összesített éremtáblázat 14. helyén zárt Párizsban egy sok szempontból rendhagyó olimpiász végén. Rugalmasság, alkalmazkodás, extrém munkabírás; ezek voltak a lerövidült, hároméves olimpiai ciklus legfontosabb kulcsszavai a sportolók szempontjából, akiknek a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott tokiói olimpiát követően jelentősen megváltozott környezetben kellett helytállniuk. A Magyar Olimpiai Bizottság és annak elnöksége kiemelt figyelmet fordított arra, hogy ebben az érzékeny környezetben minden tőle telhető támogatást biztosítson a párizsi olimpiára készülő sportolóknak. A szervezet már a kvalifikációs időszak kezdetétől szoros együttműködésben állt a sportági szakszövetségekkel.” 

A MOB vezetése köszönetet mondott a kormánynak a támogatásért, az államtitkárságnak az együttműködésért.

 

Döntöttek a 2025. évi, XVII. Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon részt vevő magyar küldöttség összetételéről is. Az EYOF-ot Georgiában rendezik február 9. és 16. között. Az európai téli seregszemlén várhatóan 21 fiatal magyar sportoló fog rajthoz állni. Georgia 2015 után másodszor adhat otthont Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak, közel 10 évvel ezelőtt a nyári kiadásnak volt házigazdája az ország fővárosa, Tbilisi. Az országban három különböző város fogja vendégül látni a nyolc sportágból érkező több, mint 2000 résztvevőt.

 

Dr. Márton Zsolt Krisztiánt, a Magyar Taekwondo Szövetség elnökét, a MOB közgyűlésének tagját beválasztották az etikai bizottságba, miután dr. Kolbenheyer Zsuzsanna lemondott posztjáról, elnökségi taggá való megválasztását követően.

Elfogadták a – többek közt székhelyváltozás miatt – módosított alapszabályt, és jóváhagyták a Felügyelő Bizottság 2025. évi ellenőrzési tervét, melyet Dávid Imre, a bizottság elnöke ismertetett.

Az eseményen megemlékeztek az olimpiai család előző közgyűlés óta elhunyt tagjairól: Almási Lászlóról, a Képes Sport MOB Média-díjas fotóriporteréről, a müncheni, montréali és szarajevói olimpia fotósáról (1930 – 2024), dr. Gótzy Gyuláról, a magyar öttusa- és labdarúgó-válogatott orvosáról, a sísport támogatójáról (1939 – 2024) és Szabó László olimpikon kézilabdázóról (1945 – 2024). 

A MOB elnöke bemutatta a szervezet új operatív igazgatóját, Antal Dénest. A Szöulban olimpiai bajnok kardozó Csongrádi László köszönetet mondott az ellopott aranyérmének visszaszerzésében nyújtott segítségért, és Ónodi Henrietta rehabilitációjának támogatására hívta fel a figyelmet, amit Csisztu Zsuzsanna is megerősített.

 

A résztvevők megkapták a Magyar Olimpiai Bizottság két kiadványát, a 2024-es sportévkönyvet, és a Magyarok az olimpiai játékokon 1896 – 2024 című könyvet.

 

Az NVESZ is gratulál a Magyar Olimpiai Bizottságnak az eddigi munkájukhoz, valamint Gyulay Zsoltnak is, hogy a legjobb lett a legjobbak között!

 

Forrás és kép: MOB-Média